A királyi fenségeknek nem tetszett a kezdetleges váró Gödöllőn
A királyi pár és kísérete számára létrehoztak egy összeköttetést, amelyet Kőbánya közelében két vasútvonal között valósítottak meg, így Sissiék könnyen el tudtak jutni Bécsből Gödöllőre átszállás nélkül. Ezt a kialakítást a mai napig királyvágánynak hívják.
Problémás volt a kezdetek óta a királyi család várakozása a vasútállomáson.
1866.árpilis 2-án adták át Gödöllőn a földszintes várótermet, ami korabeli beszámolók szerint „kicsi volt, fülledt és piszkos”.
Ezt utána többször is átépítették.
Gödöllő egyre népszerűbb hellyé vált
A királyi család hatására Gödöllő egyre jobban felkapott hely lett, megélénkült a vasútforgalom. Sokan jöttek ide nyaralni a fővárosból, az állomás területén pedig kialakult egy konkrét nyaralónegyed, hisz sokan annak közelében bérelték házukat. Sokan akár fél évet is töltöttek Gödöllőn az évből, nem volt ritka helyzet az, amikor egy család Gödöllőn tartózkodott, a családfenntartó pedig ugyanúgy bejárt a fővárosba dolgozni vonattal, majd visszajött, mindezt naponta.
Egyértelművé vált, hogy nem csak a királyi várót kell kialakítani, de magát a vasútállomás épületét is fejleszteni kell. 1874-ben kétszintessé alakították az állomást; az első, másod és harmadosztály számára is lett külön kialakítva váróterem, vendéglő, sőt táncterem is elérhetővé vált.
6
Felépül a neoreneszánsz királyi váró Gödöllőn
1882-ben elkészült a neoreneszánsz stílusban épített Királyi Váró, ami egyedülálló volt, hiszen még a Nyugati pályaudvarnál sem volt különálló épület erre a célra, ott a vasútállomás részét alkotta.
Az épület város felőli oldalán négy jón oszlop volt, melyek előtt az udvari kocsi állt, várva az érkező királyi családra, hogy elszállítsa őket a Kastélyba. Az érkezésükkor vörösszőnyeget terítettek le az épület bejárata és a vasúti sínek közé.
A Hercegi Váróba lehetett először megérkezi a bejáratnál, ezt követően jobbra Sissi várószobája volt, balra I. Ferenc Józsefé. Mindkét szobában megtalálható volt egy íróasztal, egy tükör és egy ülőgarnitúra – természetesen mind luxus kivitelben.
Érdekesség, hogy akkoriban a Pest-Gödöllő távot 49 perc alatt tette meg a vonat. Nos, ez napjainkban sincs másképp…
A gödöllői Királyi Váró halála majd újjászületése
A világháborúk közötti időben Horthy Miklós használta a várót. A második világháború végén a német csapatok felrobbantották a vasútállomást, és a Királyi Várót is felgyújtották. Megsemmisültek az épületek, a falak maradványai voltak csak láthatóak ezek után. A következő években lapos tetőt építettek a váróra, ekkor a köznép használta azt: jegyet adtak ki, illetve itt várakoztak az utasok.
1958-ban műemlékké nyilvánították a Várót, majd 2011-ben a Norvég Alap segítségével Gödöllő Város Önkormányzata teljesen felújította az épületet, ezáltal új életre kelt a váró. Ferenc József egykori szobájában kiállítást rendeztek be, Sissi szobájában, illetve a Hercegi Váróban pedig a királyi család kultuszát bemutató tárlat található.
A Váró történelmi jelentőségű látványosság, és szemet gyönyörködtető büszkeség Gödöllőn.
