Az Országos Méhészeti Gyűjtemény és Múzeum Gödöllőn található kb. 1 km-re található az arborétumtól és közel a kisvasúthoz: csodálatos emlékeket őriz ez az épület!

Méhészeti Gyűjtemény Gödöllő

Az Országos Méhészeti Gyűjtemény és Múzeum (Méhészeti Múzeum) Gödöllőn található, ami a Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet (KÁTKI) szakgyűjteménye. A múzeu kb. 1 km-re található az arborétumtól, és a Gödöllői Erdei Vasút Csemete-rét állomásától 500 méteres sétával érhető el. 

Méhészeti Gyűjtemény története és célja

A Gödöllői Méhészeti Gyűjteménytár építése Nikovitz Antal tervei alapján 1983-ban fejeződött be, az akkor Budapesten tartott 29. Apimondia (Nemzetközi Méhészeti Kongresszus) tiszteletére. Az építés azonban nem csak az épület megvalósításáról szólt, hanem a magyar méhészek társadalmi összefogásának példája is volt. A gyűjtemény építési költségeihez a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium (MÉM) és az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutató Központ (ÁTK) is hozzájárult.

A Méhészeti múzeum felépítése

A Méhészeti Múzeum alapját három méhviaszsejt képezi, amely a méhkas összetartó erejét szimbolizálja. Az épület impozáns külsejével nem csak a méhészek, hanem a város számára is vonzó látványosság.

A múzeum gyűjteménye nagyrészt méhészek adományiból származik, de tartalmazza a régi kutatóintézet gyűjteményének egy részét is. A legelső kereteskaptár, Angliából származó minta 1683-ból, Huber szeleteskaptára 1792-ből, valamint Kövesdi Szarka Sándor igazi kereteskaptára lépesméz termelő üvegbúrával és borítóval 1844-ből látható. A mézpörgetők gazdag tárháza mutatja a technika fejlődését a kézi meghajtástól az erőátvitel változásáig. A földszinten közel 40-féle változatban láthatóak a méhészeti eszközök és a ma használatos kaptárok, míg az emeleten a kasos méhészkedést bemutató méhesház és a Gödöllőn kifejlesztett pároztató-kaptár látható.