A Gödöllői-dombság egy kistáj Pest megyében, amely Budapesttől keletre, a Galga folyóig terül el.: a jellegéből adódóan átmenetet képez a hegyvidék és az alföld között.

A Gödöllő Dombság Budapestről keletre található

A Gödöllői-dombság egy kistáj Pest megyében, amely Budapesttől keletre, a Galga folyóig terül el. Északról a Cserhát, délről és keletről az Alföld, míg nyugatról a Duna és a Budai-hegység határolja. Nagytájegységileg az Északi-középhegységhez tartozik, de a jellegéből adódóan inkább átmenetet képez a hegyvidék és az alföld között.

Mi a Gödöllői Dombság legmagasabb pontja?

A dombvidék átlagosan 150-250 méteres magasságban helyezkedik el a tengerszint felett, és főként lösz és homok borítja. A legmagasabb pontja a Margita csúcs Szada település területén, amely 345 méteres magasságával a tájegység legmagasabb pontja. A Margitán keresztül húzódik az Albertirsáig tartó vízválasztó. Keletre a folyók és patakok a Tiszába, míg nyugatra a Dunába ömlenek.

A Gödöllői Dombság leggyakoribb madárfajai

A legjellemzőbb erdőtársulások a juharos-tölgyes és a hársas-tölgyes. Ezeket az erdőfoltokat löszös mocsarak szakítják meg. A Mezse-mocsár talán a legismertebb mocsaras terület, amely a Budapest XVII. kerületének szélén található. Az élővilágban jelentős nagyvadállomány található, mint például az őz, szarvas és vaddisznó, valamint a madárvilág is rendkívül gazdag. Gyakori madárfajok közé tartozik a gyurgyalag, fekete harkály, zöld küllő, jégmadár, darázsölyv, kaba és kerecsensólyom. A kistáj egy részét 1990 nyarán védetté nyilvánították, létrehozva ezzel a Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzetet.

kép forrás: Wikipédia