4. Nemzetközi Cserkész Világtalálkozó: miért éppen Gödöllőn rendezték meg 1933-ban?
1933 augusztusában Gödöllő neve hetekre a világ figyelmének középpontjába került. Augusztus 2. és 15. között az Erzsébet park adott otthont a 4. Cserkész Világdzsemborinak, amelyen 54 ország 26 000 cserkésze vett részt – közülük mintegy 13 000 magyar. A park hatalmas, gondozott zöldfelülete, a kastélyhoz való közelsége és a város kiváló közlekedési adottságai együttesen tették ideálissá a helyszínt. A tágas füves területeken sátrak, zászlók, pavilonok és totemoszlopok sorakoztak, a sétányokon pedig a világ minden tájáról érkezett fiatalok találkoztak.
Miért pont Gödöllő lett a világ cserkészfővárosa 1933 nyarán?
A 20. század első felében a cserkészet világszerte erősödő mozgalom volt, amely a fiatalok nevelését, nemzeti értékek közvetítését és nemzetközi barátságok építését tűzte ki célul. Magyarország 1922-ben csatlakozott a Nemzetközi Cserkész Szövetséghez, és a magyar cserkészet rövid idő alatt elismertté vált. A Trianoni békeszerződés után az ország számára fontos volt, hogy pozitív, békés, kulturális eseményeken keresztül javítsa nemzetközi megítélését. A világdzsembori megrendezése óriási presztízsértéket képviselt, és bizonyította, hogy Magyarország képes nagyszabású nemzetközi rendezvényt lebonyolítani. Gödöllő kiválasztását a fővároshoz való közelsége, az Erzsébet park rendezett környezete és a város befogadókészsége tette lehetővé.
4. Nemzetközi Cserkész Világtalálkozó (Jamboree). (Fortepan/ Nagy Emese)
Hogyan alakult át az Erzsébet park nemzetközi táborhellyé?
A parkot heteken át készítették fel a több tízezer vendég fogadására. Felépítettek egy külön postahivatalt, egészségügyi állomásokat, víz- és csatornarendszert. A nemzeti táborokat elkülönített részeken helyezték el, központi térrel, ahol a ceremóniák és bemutatók zajlottak. A nyitóünnepségen és a záróparádén díszfelvonulások, zenekarok és kulturális produkciók váltották egymást. A legemlékezetesebb jelenetek közé tartozott az amerikai cserkészek indián nagy haditánca, amelynek végén Teleki Pált tiszteletbeli indiánfőnökké avatták. A gödöllőiek aktív szerepet vállaltak: sokan szállást adtak, önkéntesként segítettek, vagy épp üzleteikben látták el a résztvevőket.
A pillanat, amikor Gödöllő történelmet írt
A dzsembori nemcsak helyi, hanem országos jelentőséggel bírt. A rendezvényen Horthy Miklós kormányzó és számos magas rangú magyar politikus is részt vett, ezzel hangsúlyozva az esemény rangját. A csodaszarvas mint jelképkép a magyar mondavilágból érkezett, és a nemzetközi közönség számára is egyedi kulturális üzenetet hordozott. A világ 54 országából érkezett fiatalok Gödöllőről vitték haza a magyar vendégszeretet, kultúra és szervezettség emlékét. A helyiek számára ez a két hét életre szóló élményt jelentett, amikor a megszokott park padjait és sétányait a világ minden tájáról érkező fiatalok töltötték meg. 1933 nyara így nemcsak a cserkészet történetében, hanem Gödöllő történelmében is mérföldkő maradt.
A Gödöllői Királyi Kastély főbejárata. (Fortepan/ Nagy Emese)
